A szarvasgomba a Kárpát-medencében

Ez az eszmefuttatás, arra lenne hivatott, hogy megismertesse a szarvasgombászatot és vele együtt a szarvasgombákat.

Nem is tudjuk, hogy minálunk itthon a Kárpátok ölelésében, távol a mediterrán kultúrák kialakulásának helyeitől megfogant egy olyan tevékenység, amit bátran mondhatunk magunkénak. Ez a tevékenység a szarvasgombászat.

A szarvasgombász családok a 17-18. században, sok métermázsa gombát gyűjtöttek, küldtek a piacra és szállítottak a császári udvarba. Ki kutyával, ki lábbal kereste, ki a gombalegyeket figyelte, ki a gomba hagyta nyomok után kutakodott. Szarvasgomba nálunk mindig is volt, van is, nőtt az erdeinkben és a természeti adottságok révén, családok éltek szarvasgomba gyűjtésből. Szarvasgombát gyűjtöttek, fogyasztották, és el is adták jó pénzekért.

A szarvasgomba minálunk egyszerűen csak létezett, ott volt a hétköznapi ember életében. Példa erre az egyszerű ember szarvasgomba elkészítési módja: papírba csavarva, kis szalonnával zsírozva, parázsban kisütve - szemben az olasz, a francia gasztronómia kifinomult kultúrájával, ahol fürj bőre alá betöltve, mézzel locsolva - másként hangzik - de ugyanolyan élvezettel fogyasztotta az asztalnál ülő. A franciák nagyon céltudatosan, felépítették e nemes földi ajándéknak az ismertségét, az olaszok ezt meglovagolták, olyannyira jól, hogy manapság az olasz piac, ipar, sokkal nagyobb, mint a francia. Ennek a két országnak tulajdonították, és tulajdonítanak ma is mindent, ami a szarvasgombával kapcsolatos.

Ma Magyarországon egy nagyon pezsgő szarvasgombász társadalom él, működik, gombát gyűjt, kereskedik, a törvényi szabályozások kidolgozásában közreműködik. Az erre irányuló export- import tevékenység sem elhanyagolható.

Régebben az emberek azt hitték, hogy a szarvasgomba ott terem, hol a szarvasok nászukat járják, vagy attól lesz, hogy a villám a földbe csap. Az csak később derült ki, hogy a szarvasgomba egy föld alatt élő gomba, és bizonyos fák hajszálgyökereivel él szimbiózisban. A kölcsönös előnyökre támaszkodva, a fa életerősebb lesz, a földalatti gomba úgyszintén. Ennek eredményeként a gomba egy vagy több termőtestet hoz létre, ami a szaporodását hivatott biztosítani. A vattaszerű fonadék gyümölcse a mi fekete szarvasgombánk.

Az ember kicsapta a kertje végébe a disznaját, ami jól feltúrta a földet az erdőbe nyúló kert végében. Megfigyelte, hogy a disznó fekete, vagy fehéres színű gumókat túr ki, amiknek jó az illata, állaga a krumplihoz hasonló. Az volt a baj, hogy, megkóstolván, finom volt. Nehezen volt megtalálható és ettől még érdekesebbé vált a vele való foglalatosság.

A gomba megtalálásához segítségül hívták a disznót, ellesték a mesterséget és átadták a tudást a kutyának, aki már nem falta fel az értékes trifflát. A nősténydisznó ösztönösen keresi a gombát, mert illata hasonlít a párzó kan disznó feromonjaira. Finom is lévén, komoly közelharcot kell vívni a kocával, hogy az ne egye meg, esetleg a szájából kivenni, ami nemegyszer az ujj, ujjak elvesztéséhez is vezetett. A kutya falkaállat lévén, a gazdija kívánságára cselekszik nagy örömmel. Ő csak jelzi a gombát, amit megtalál az illata révén, esetleg óvatosan kiássa, és a gazdinak odaviszi, nem eszi meg.

Franciaországban, korábban hagyományosan, disznóval gyűjtötték a szarvasgombát. A későbbiek során, náluk és minálunk is inkább a kutyás gyujtés terjedt el. Szarvasgombászatra bármelyik kutya megtanítható, figyelembe véve a kutyáknak a fajtajellegét, habitusát.

Gombáink házasságot kötnek a tölggyel, gyertyánnal, mogyoróval, hárssal. Meszes, illetve kilúgozott talaj közegben érzik jól magukat, fejlesztenek termőtestet. Ez lehet piciny fekete, vagy fehér, babszemnyi akár öklömnyi gombácska. Mindez az avar szintjétől, a talaj felszínétől egészen huszonöt, harminc centiméter mélységig történik. A gombák kiemelésére, olyan eszközt használunk, ami nem sérti meg a fák gyökereit, nem tesz kárt a gombában. A gomba kiemelése után a talajsebet vissza kell takarni, a minél hamarabbi gyógyulás érdekében.

Gombáink akár ültetvényeken is jól érzik magukat, na persze, ha biztosítjuk a számukra megfelelő körülményeket. Az ültetvényünk 8-12 év után fordul termőre, ha a feltételek megfelelőek voltak.
Tudósaink, Hollós László, Szemere István, a világon elsők között értekeztek a szarvasgombákról tudományos szinten, sok földalatti gomba felfedezése, Magyarország földalatti gombáinak feltérképezése a nevükhöz fuzodik.

Manapság az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület az, aki a magyar szarvasgombás törekvéseket koordinálja, a Magyar Szarvasgomba Szövetség, pedig a tagszervezeteket fogja össze és létesít kapcsolatot a nemzetközi társszervekkel.

Szakembernek lenni ebben a témában, akár mikológusként, akár szakácsként, profiként, vagy amatőrként, annyit jelent, hogy amikor szarvasgombáról beszélgetünk, használjuk a latin kifejezéseket is, a különféle gombafajok tiszta elkülönítésére. Tudjuk pontosan azt amit akarunk, amiről beszélünk.

A gombafajokat tekintve van a Franciaországban (Perigord), Olaszországban (Norciai), Spanyolországban termő feketeburkolatú, feketén márványozott belsejű Tuber melanosporum - a legértékesebb fekete szarvasgomba, aminek kilós ára akár 75 000-250 000 Ft is lehet. Van a szinte egész Európában megtalálható, így hazánkban is gyakori, kevésbé értékes triffla, fekete burokkal, világosabb-sötétebb barnás fehéres márványozottsággal, a nyári szarvasgomba- Tuber aestivum, Tuber uncinatum, aminek kilós ára 15 000-50 000 Ft is lehet. A fekete, apróbb, szürkés belsejű, nagyon jó illatú téli szarvasgomba- Tuber brumale ára 30 000-70 000 Ft között mozog. Utolsónak említeném, de talán akár első is lehetne a fekete szarvasgombák között, a feketés, vöröses, barnás burkolatú, szürkés feketés márványozottságú belsejű nagyspórás szarvasgomba- Tuber macrosporum-, ára a téli szarvasgombával megegyezik.

Ha hazai fehér szarvasgombákról beszélünk, akkor a Choiromyces meandriformis-t fehéres krémszínű, éretten erősen intenzív illattal említem, ára 10 000-15 000 Ft/kg, illetve a homoki akácerdok Hungaricumát, a világ egyedüli édes gombáját a Mattirolomyces terfezioides-t. Szinte elefántcsontfehér színű, nagy jövő elott álló gomba, piaci ára 15 000-25 000 Ft/kg.

Az igazi fehér szarvasgombáról beszélni, nagy dolog. Megtalálni még nagyobb. Megfelelően elkészítve - mi lehetne ennél nagyobb? A Piemonte-i, vagy Alba-i fehér szarvasgomba a Tuber magnatum Pico fehéres, krémszínű burokkal, pirosas fehéres márványozottságú belsővel a világ legdrágább gombája, a belőle készült étkek pedig le nem írható élményben részesítik a vele elcsábulót. Áráról nem is beszélek... Gombáink értékét az határozza meg, hogy mennyire szépen kerekdedek, sértetlenek, érettek, érett, erőteljes, a gombafajra jellemző illatuk van.

Ha az árak beszélnek, akkor jól figyeljünk, mert amit leírtam, azok 1 kg gomba árára vonatkoznak. Egy adaghoz nem kell több mint 20-30 gr. A gombáink fűszerek, ezekből csak kis mennyiség kell ahhoz, hogy ez a világ megnyíljon előttünk. A legértékesebb felhasználási módok sorrendben: frissen, fagyasztva és utána konzerválva. Kérem, ne várjunk túl sokat az első találkozástól. A jó bort, az élet élvezetét nem lehet egyből megtanulni. Gondoljunk az első találkozásra, első szerelemre, az első csókra. Készüljünk fel erre is, adjunk egy kis időt magunknak ahhoz, hogy ezt is megtanuljuk, élvezni tudjuk.

Recept:
Végy 3 darab szarvasgombát, kb. 50 gr, folyó víz alatt mosd le, szikkaszd meg. Tedd 8-10 nyers tojás közé egy szalvétára, egy edénybe, zárd le légmentesen 2-3 napig, érleld a tojással a hutoben. Ezután csinálj egy rántottát, vagy omlettet, vagy főzz egy lágy tojást. Az elkészített étekre, reszeld rá a szarvasgombát. Fenséges...

2005. augusztus havában
Szakács József